Kapolcsi különkiadás a Művészetek Völgyében, a FolkUdvarban

Július 24.: A táncházmozgalom intézményei 

Horváth László, Kelemen László, Liber Endre

A tánmcházmozgalom a hetvenes években elsöprő lendülettel gyarapodott. Ennek egyik oka az indulást megelőző évtizedekben felhalmozott szakmai tudás. A másik alighanem a spontaneitás és a hivatalos keretek alig látható jelenléte. A ma már többszázezres mozgalom  szükségszerűen és méltán kapott olyan intézményeket, amely az értékek megőrzése-rendszerezése, továbbadása és azok napi szintű csatornázását el tudják látni. Annak eredünk nyomába, hogy az egyes szervezetek hogyan működnek, mik a feladataik, melyek az aktuális prioritásaik. A Hangvető 2015 őszén Magyarországra hozza a világ legnagyobb világ- és népzenei seregszemléjét, a Womexet. A Fonó 20 éves születésnapját ünnepli. A Hagyományok Háza pedig az utóbbi időben látszólag végre megkapja azt a megbecsülést, és támogatást, amelyet a táncházmozgalom csúcsszerve megérdemel. Az egyes intézmények saját profilja mellett, elsősorban annak eredünk utána, hogy milyen együttműködési formák valósulnak meg közöttük, illetve melyek azok a célok, amelyeket a táncházmozgalom közössége maga elé állíthat a következő évtizedekre.

____________________________________________

Július 25.: A kultúra mint piaci szereplő

Barcza György, Oszkó Péter

„Magyarország, óriási hagyományaira támaszkodva, sikeres, nagy tudást és értéket képviselő, versenyképes tevékenységláncolatokat tudna felépíteni. Így tudás- és értékteremtéssel, kultúraexporttal növelhetné nemcsak a GDP-t, de az emberek életminőségét is.”

(Csáth Magdolna)

Lehet-e, szabad-e, kell-e mérni a kulturális programok kiadás/bevétel egyenlegét rövid és hosszútávon? A gazdaság mely területein jelentkezik a kultúrára fordított forrás direkte és indirekte? Termék-e a műalkotás; mennyiben nem, mennyiben igen, s mik a sajátosságai... Összhangban a Kertem-FolkEmbassy Szabadegyetem elveivel nem kultúrpolitikai modelleket ütköztetünk, hanem megpróbáljuk megragadni a kultúrának a számszerűsíthető részeit, és keresni a nem számszerűsíthető részeinek más területeken jelentkező hozzáadott értékeit.

______________________________________________

Július 26.: A Kodály-módszer a gyakorlatban

Sebestyén Márta, Bolya Mátyás

Sebestény Márta amellett, hogy a magyar népzene egyik leghíresebb és - ami még fontosabb - leghitelesebb képviselője, széleskörű klasszikus zenei műveltséggel rendelkezik. Kodály Zoltán olyan szoros barátságban volt a családjával, hogy sokáig rokonának hitte. Édesanyja, Mona Néni a mai napig kórust vezet, a hazai ének-zene oktatás egyik referenciaszemélye. Bolya Mátyás a Zeneakadémia tanáraként ezekben a hónapokban végez egy átfogó kutatást és helyzetfelmérést az alapfokú zeneiskolai oktatásról. Miközben Kodály országának hisszük magunkat, a legfrissebb kutatások szerint Európa egyik legkevesebbet éneklő nemzet vagyunk. Kell-e, és ha igen, mit lehet ez ellen tenni? Hogyan tudjuk továbbadni páratlan népzenei kultúránkat?

______________________________________________

Július 27.: A Kassák-klub példája és a Muharay szövetség ma

Héra Éva

Héra Éva azon kevesek egyik, akik a táncházmozgalom indulása óta aktívan jelen vannak benne, és aktív szerepet vállalnak. Ott volt abban a Kassák Klubban, amelyet egyik mintájaként tekint a FolkEmbassy Szabadegyeteme az indulása óta. a Muharay Szövetség vezetőjeként azokkal tartja a kapcsolatot, akik a legfontosabb részét képezik a népművészetünknek; a hagyományőrző néptánccsoportok jóval kevesebb megbecsülést kapnak a megérdemeltnél. Éveken át volt NKA-kuratóriumi tag, a CIOFF magyarországi elnöke. Ezen tapasztalatairól is kérdezzük.

______________________________________________

Július 28.: Kalotaszeg énekben és hegedűszóban

Bognár Szilvia, Varga István „Kiscsipás”

Kalotaszeg a magyar népi hagyomány talán legcifrább területe mind énekben, zenében, táncban és a viseletben is.  Kitől tanult muzsikálni Varga István "Kiscsipás", és miért szeretett volna gyerekkorától Budapesten is muzsikálni? Hogy él egy kalotaszegi zenész ma, és mit adnak egy énekesnek a kalotaszegi dallamok. De ami még fontosabb: ők mit tudnak átadni a Kalota patak vidékének mindennapjaiból és kultúrájából, valamint a népzenei hagyatékából a nagyközönségnek, akár például Kapolcson?

______________________________________________

Július 29.: Kultúra a Start-up kultúrában

Ozsvald Eszter, Böszörményi-Nagy Gergely, Borbély Mihály

Hogyan lehet az off-line kulturális értékeket on-line eszközök segítségével közvetíteni, "fejleszteni" a videómegosztókon túl? Kell-e ilyen eszközökhöz nyúlni? Patreon és egyéb lehetőségek. Magyar találmányok. És fordítva; segítheti-e Budapest kulturális élete, hogy a város regionális start-up központtá váljon a következő években.

______________________________________________

Július 30.: A XX. századi lengyel film hatása Magyarországon

Kovács István

"Az én nemzedékem számára a hatvanas évek első felében világra nyíló ablakot jelentett Lengyelország. Ablakot, amelyen önmagunkra is ráláthatunk. Másként, mint az ötvenes évek széthasadozott véres üvegén át. S hogy a történelemben gyökerező érzelmeken túl gondolkodó módon kötődünk Lengyelországhoz, abban meghatározó szerepe volt a lengyel filmnek". (Részlet Kovács István Krzysztof Zanussival készített interjújából).

A beszélgetés során a filmtörténet apropóján érintjük a lengyel-magyar barátság 20. századát és 21. századi kilátásait.

______________________________________________

Július 31.: „Nemzet a parkettán és a gyepen” – a sport identitásépítő szerepe

Mocsai Lajos, Csillag Péter, Bali János

A sport nevelő, egyéniségépítő hatása köztudomású. Mennyire igaz ez a megállapítás nagyobb közösségekre vonatkoztatva? Egy-egy sportág válogatott játékosaira nemcsak a szűken vett teljesítményük miatt figyelünk. A nemzeti mezt viselve egy egész országot képviselnek. Túldimenzionált-e ennek a jelentősége? Mit lehet és mit nem lehet elvárni egy válogatott játékostól?

______________________________________________

Augusztus 1.: Tragédia dalban elbeszélve" - avagy mit takar a balladai homály a népköltészetünkben

Sándor Ildikó, Navratil Andrea

Három közismert balladát – Kőműves Kelemen (falba épített feleség), Molnár Anna (az  elcsalt feleség) és a Három árva – idézünk föl a szabadegyetem előadásán Sándor Ildikó néprajzkutató és Navratil Andrea népdalénekes közreműködésével. A balladai homály sokat emlegetett, de kevéssé feltárt, többrétegű szerepét gyakran nem ismerjük föl a történet alakulásában. Molnár Anna tényleg nem tud fára mászni? Hogyan lehet egy kőműves feleségének hintója, kocsisa? Miért kéri a katona, hogy az elcsalt asszony nézzen a fejébe? A  kimondatlan, de sejthető mozzanatok megfejtésére a közönség aktív közreműködésével teszünk kísérletet, hogy fölfedezzük a műfaj rejtett sajátosságait, mélyebb rétegeit, költői szépségét.

 

A FolkEmbassy-Szabadegyetem Vendégei:

Bali János

Bali János a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese, valamint az ELTE Néprajzi Intézetének oktatója, továbbá rendszeresen tart előadásokat az ELTE Pedagógiai, a Pszichológiai és a Társadalomtudományi karán, illetve a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen is. Tagja a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság Választmányának, 2004-ben Jankó János Díjjal tüntették ki. Főbb kutatási területei közé tartozik a sport (futball) és identitás kapcsolata, 2003-ban az ELTE-n Phd. fokozatot szerzett néprajzból és kulturális antropológiából.

______________________________________________

Barcza György 

Barcza György az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója 2015 februárja óta. Korábban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetőelemzőjeként, a Napi Gazdaság főszerkesztőjeként, két kereskedelmi banknál, valamint a Pénzügyminisztériumban is dolgozott közgazdászként. A nemzetközi és hazai makrogazdasági folyamatok elemzésével, előrejelzésével foglalkozik. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1999-ben.

______________________________________________

Bognár Szilvia

Bognár Szilvia Artisjus-, eMeRTon-, Magyar Művészetért-díjas, Kodály Zoltán-emlékdíjas és Regionális Príma Díjas énekes. Saját világzenei formációit négy, illetve csaknem kilenc éve vezeti, munkásságukat öt remek album fémjelzi. Sokszínű előadói tevékenysége mellett, amely leginkább a világzene felé mutat, de a régizene, a középkori latin himnuszok és a megzenésített versek, vagy épp a fúziós elektronikus zene felé egyaránt talál utakat, az egyik leghitelesebb népdalénekes.

______________________________________________

Bolya Mátyás

Kobzon és citerán játszik, a magyar népzenét sok oldalról körüljárja, de foglalkozik más népzenékkel, valamint régebbi korok zenéjével is. Koncertjei mellett zeneszerzéssel, hangszereléssel, szakmai publikációkkal, alkalmazott zeneírással, valamint oktatási anyagok összeállításával is foglalkozik. Művészi munkája mellet részt vesz a tudományos életben és civil szerveződésekben is. Több mint 10 éve a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa, emellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. A Kárpátia Folkműhellyel EMerTOn-díjas lett, művészi munkája mellett részt vesz a tudományos életben és civil szerveződésekben is: 2001-től az MTA Zenetudományi Intézetének (Népzenei Archívum) munkatársa; a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület alapítótagja, valamint a DialekTon Népzenei Kiadót társalapítója.

______________________________________________

Borbély Mihály

 Borbély Mihály saját bevallása szerint művészeknek segít modern eszközökkel. A Brickflow nevű startup alapítójaként, a berlini Inkitt kreatív írás platform marketing vezetőjeként, és coachként is ugyanaz a cél mozgatja: 21. századi válaszokat adni a kulturális szektor kihívásaira.

______________________________________________

Böszörményi-Nagy Gergely

Böszörményi-Nagy Gergely a kreatív iparágakat támogató és ösztönző, valamint 2014 óta kiemelt kormányzati háttérintézményként működő Design Terminál főigazgatója. A Design Terminál a Central European Fashion Days, a Budapest 3D Printing Days és más nemzetközi események gazdája, startup-találkozópontként a Prezi, a LogMeIn és a Ustream konferenciáinak helyszíne, továbbá olyan projektek főtámogatója, mint a Design Hét Budapest vagy éppen a Hello Wood. Az intézmény tehát a kortárs formatervezés, az urbanisztika és különböző civil projektek gyűjtőhelyeként szolgál.

______________________________________________

Csillag Péter

Történelem és kommunikáció szakon szerzett diplomát, tíz éve pedig a Nemzeti Sport labdarúgás rovatának újságírója, elsősorban külföldi és nemzetközi futballal foglalkozik. Helyszíni tudósítóként jelen volt a dél-afrikai és brazil labdarúgó VB-ken, illetve az osztrák-svájci és a lengyel-ukrán EB-ken. Érdeklődési területe elsősorban a futball társadalmi, kulturális és történelmi vetülete. Cikksorozatot írt a huszadik századi történelem és a sportág összefonódásairól, továbbá „Kolozsvári futballélet 1945 előtt” címmel a kolozsvári Szabadság napilapban, de szintén az ő tollából származik a magyarországi országjáró „Hátsó füves” cikksorozat falusi csapatok hátteréről, hétköznapjairól is. 2009-ben Junior Prima-díjjal, 2010-ben pedig Németh Gyula-díjjal tüntették ki.

______________________________________________

Héra Éva

 Héra Éva, a Muharay Szövetség és a Folklórfesztiválok Magyarországi szövetségének elnöke. Korábban a Hagyományok Háza Népművelési Osztályának vezetője, NKA kuratóriumi tag. Jelen volt a Kassák klub elindulásánál. "Hagyományunk van, mit kezdünk vele" - ez a gondolat foglalkoztatja folyamatosan, erről is fogunk vele beszélni.

______________________________________________

Horváth László

Horváth László a Fonó Budai Zeneház igazgatója. A Sztregova utcai épület a magyar zenei élet egyedülálló befogadó helyszíne; ahol jól elfér egymás mellett az autentikus népzene, a világzene és az etno-jazz. Az idén 20 éves Fonóban működik a legpatinásabb heti rendszerességű táncház – szerdánként -, amelynek rendszeres meghívottjai adatközlők, hagyományőrző mesterek. A Fonó mint lemezkiadó, a WOMEX által jegyzett top20-as lista egyetlen magyar szereplője.  Horváth László több fesztivál, így a Budapest Folk Fest, a Héttorony Fesztivál és a vajdasági Dombosfest alapítója és igazgatója; nevéhez olyan művészek menedzselése fűződik, mint Lajkó Félix vagy Boban Marković.

______________________________________________

Kelemen László

1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalakították az Ökrös zenekart, mellyel megkapta a „Magyar Művészetért” díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1992-től 2000-ig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője és a táncműsorok kísérőzenéinek egyik összeállítója volt. 2001 óta a Hagyományok Háza főigazgatója. Zeneszerzőként és zenei szerkesztőként a Magyar Állami Népi Együttes munkájában jelenleg is részt vesz. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és a Táncház Egyesületnek. 2008-ban a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette közművelődési és kultúraformáló tevékenységéért, előadóművészi, népzenegyűjtői, zeneszerzői munkájáért, valamint a Kárpát-medence folklórkincsének terjesztésében és népszerűsítésében játszott szerepéért. 2014-ben szülőfalujának, Gyergyóditrónak a Képviselőtestülete díszpolgárrá választotta.

______________________________________________

Kovács István

Kovács István (Budapest, 1945) költő, műfordító, prózaíró, történész, diplomata. 1968-ban az ELTE Bölcsészkarának történelem-lengyel szakán végzett. Költőként az 1969-ben napvilágot látott Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be. Eddig hat verseskönyve jelent meg, legutóbb Az idő torkában című kötete (2007-ben). A gyermekkor tündöklete című regényéből 2006-ban Budakeszi srácok címmel film is készült. Az 1970-es évek elejétől foglalkozik hivatásszerűen a magyar-lengyel kapcsolatok kutatásával, népszerűsítésével. E területen legújabb munkája a három hete megjelent Honvédek, hírszerzők, légionisták - a szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzi lexikona 1848-1849. Robogás a nyárba címmel 1998-ban jelent meg esszégyűjteménye a lengyel filmről.

______________________________________________

Liber Endre

Liber Endre népzenész, a Tükrös zenekar tagja, a FolkEurópa lemezkiadó és a Hangvető kft. egyik alapítója és vezetője. A 2000-res évek második felében a Művészetek Völgye világzenei programjainak társszerkesztője volt. A 2011-es koppenhágai World Music Expo, Hangvető által szervezett Hungarian Heartbeats című fesztiválnyitó gálakoncertjének szerkesztője. A Zeneakadémia Koncertközpont népzenei tanácsadója, 2012 óta pedig a Bartók Rádió nép- és világzenei műsorainak egyik szerkesztője és műsorvezetője. Nevéhez fűződik a Művészetek Palotája cimbalomról és tárogatóról szóló mini-fesztiválja is, mely 2003-ban került először megrendezésre. A 2015-ös budapesti WOMEX egyik főszervezője.

______________________________________________

Mocsai Lajos

A legsikeresebb magyar kézilabdaedző, volt magyar válogatott kézilabdázó. A Magyar férfi kézilabda-válogatott volt szövetségi kapitánya. Egyetemi docens, 2014 decemberétől a Testnevelési Egyetem rektora. Nős, 4 gyermek édesapja. Pályafutása során női és férfi csapattal is nyert már magyar bajnokságot, mind a férfi, mind a női válogatottal világbajnoki ezüstéremig jutott, a nőivel Európa-bajnok és olimpiai ezüstérmes.

______________________________________________

Navratil Andrea

A Kobzos Együttes, az Igriczek, a Fonó és az Eszterlánc zenekarok tagja, valamint esetenként a Hungarian FolkEmbassy, a Duna Művészegyüttes és a Honvéd Együttes szólóénekese. Tagja volt korábban a Zurgó Együttesnek, a Tátika Énekegyüttesnek Bodza Klára vezetésével, a Kontyvirág és a Vándor Vokál Énekegyüttesnek. Rendszeresen szerepelt az Új Élő Népzene és a Táncháztalálkozó c. antológia-lemezeken, valamint más hazai és külföldi előadók meghívott vendégeként, mint például Berecz András, ifj. Csoóri Sándor, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Fábri Géza és a Mentés Másként Trió, Unger Balázs. A Népművészet Ifjú Mestere díjazottja, a Zurgó Együttessel pedig elnyerte a NKÖM Bezerédj-díját, majd a Bartók emlékdíjat, ill. a Magyar Művészetért Díjat.

______________________________________________

Oszkó Péter

Oszkó Péter a Művészetek Völgye Fesztivál aktuális mecénása, volt pénzügyminiszter, üzletember, kockázati tőkebefektető. 1997-ben végzett az ELTE jogi karán, ahol később oktatott is. Pályája elején adótanácsadóként dolgozott nemzetközi cégeknél, a 2000-es évektől rendszeresen publikál gazdasági és szaklapokban. 2009-ben Magyarország pénzügyminisztere lett, ezt követően magyarországi és régiós induló innovatív, jellemzően technológiai vállalkozások felfuttatásán dolgozott szakmai mentorként, stratégiai tanácsadóként és befektetőként. Jelenleg az OXO csoport vezetőjeként befektetésekkel foglalkozik, elsősorban kezdeti fázisokban lévő start-up vállalkozásokat segít a fejlődésben.

______________________________________________

Ozsvald Eszter

A New York – Budapest – Sencsen háromszögben található Notch társalapítója. A csapat az emberi testre helyezett érzékelőkön keresztül rögzített bárminemű mozgás rögzítésével, majd annak digitalizációjával foglalkozik – többek között a globális jelenlétüket és ingázásukat is ezzel a módszerrel rögzítik. Eszter korábban Budapesten terméktervezőként dolgozott, illetve Tallinban robot halat épített, New Yorkban design-nal és médiával foglalkozott, továbbá elektornikus textileket szőtt és programozott.

______________________________________________

Sándor Ildikó

Dr.Sándor Ildikó néprajzkutató, a Hagyományok Háza munkatársa, a Magyar Táncművészeti Főiskola docense, óraadó tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakán. Főbb érdeklődési területei a népi játékok és gyerekfolklór, a népköltészet, valamint a néphagyomány mai továbbélési formái, elsősorban a táncházi folklorizmus.  Az elméleti megközelítés mellett a néphagyomány továbbéltetésének gyakorlati megvalósíthatósága is foglalkoztatja: gyermektáncházat tart, mesét mond, népi játékokat tanít vagy éppen a rétesnyújtás fortélyait osztja meg az érdeklődőkkel.

_____________________________________________

Sebestyén Márta

"A Kossuth-díjas népdalénekesnő azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte, koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt. Igazi kulturális nagykövete hazájának, ezért nem csoda, hogy minden magyarországi díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet, továbbá magáénak tudhatja számos kitüntetés mellett a Grammy-díjat és az UNESCO Artist for Peace címet is. Szinte nincs olyan ország, ahol Sebestyén Márta nem képviselte volna a magyar kultúrát, akár szólóban, akár zenésztársaival."

______________________________________________

Varga István „Kiscsipás”

Kiscsipás, bánffyhunyadi prímás mára a táncházmozgalom emblematikus alakjává vált, fiatalok százai tanulnak tőle nyaranta a népzene-és néptánctáborokban muzsikálni. Ő maga egy panellakásból indulva, kezdetben édesapja hangszerén titokban gyakorolva, majd az „öregek” mellett sajátította el a népzenét. Saját bevallása szerint rockerként kezdte pályafutását, de a kommunista idők alatt népzenét gyűjtőkkel való találkozása után el akart jutni Magyarországra is. Azóta már bejárta a fél világot, de budapesti táncházakban is gyakori és népszerű vendég a mindig mosolygós zenész.

______________________________________________

Házigazda: Rosonczy-Kovács Mihály

Történelem-angol-olasz szakon végzett, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem hallgatója kultúrdiplomácia szakon (kutatási terület: zenei diplomácia) Junior Prima díjas, La femme 50 tehetség kiválasztott népzenész, népdaloskönyv 3 kiadásban, a FolkEmbassy és a Szabadegyetem alapítója és vezetője.